• H-3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
  • +36 48-503-000
  • info.anp[kukac]t-online[pont]hu

Rozsnyó főtere


5a956fb5d88de.jpg

Rozsnyó gazdag történelmi múlttal rendelkező város. Írásban először III. András magyar király 1291-ben kelt adománylevele említi, melynek értelmében a terület az esztergomi érsek tulajdonába kerül. A települést Nagy Lajos király emelte városi rangra 1382-ben. A középkorban főként aranyat, ezüstöt, a későbbi századok folyamán vasércet bányásztak itt. Rozsnyó történelmének jelentős fordulópontja az 1776. esztendő. Mária Terézia az esztergomi érseki egyházmegye felosztásával ekkor alakította ki a rozsnyói katolikus püspöki egyházmegyét.

Az 1848/49-es forradalmi évek után Rozsnyó, mint a bányászat egykori központja lassan az iskolák és kereskedők városává vált. A hírneves rozsnyói iskolák több jeles tudóst, írót, művészt adtak a közéletnek – magyar és szlovák nemzetiségűt egyaránt. A város fejlődését nagyban segítették a rozsnyói püspökök és az Andrássy család.


Őrtorony

A tér közepén álló reneszánsz-kori őrtornyot a töröktől való félelmükben 1643 és 1654 között építtették a rozsnyóiak (Gerscheuer György és Mosszen Dániel tervei alapján), minden bizonnyal egy korábbi gótikus torony maradványainak helyén. A 38 m magas torony 1766-ban leégett, s a helyreállításakor eredeti fölső részét körfolyosóval és zsindelytetővel pótolták. A déli homlokzaton a torony építésével egyidejű kőtáblán a város címerének korabeli domborműve látható. A torony az 1997-ben lezajlott restaurálás óta kilátótoronyként látogatható.

 


Andrássy Franciska emlékműve

Andrássy Franciska (1838 - 1902) carrarai márványból faragott szecessziós emlékműve Horvay János és Szamovolszky Ödön szobrászok alkotása. Az őrtorony tövében remek érzékkel elhelyezett emlékmű tervét Richard Berndl, a krasznahorkaváraljai Andrássy-mauzóleum tervezője készítette. Az emlékművet 1905-ben gróf Andrássy Dénesné, a város jótevője emlékére közadakozásból emelték. Húsz évvel eltávolítása után az emlékművet 1993-ban restaurálták, és eredeti helyén újra felállították.


A püspöki székesegyház

A legrégebbi megmaradt középkori szakrális építmény a 13. századi gótikus stílusban épült Szűz Mária Menybemenetele templom. A templom a Jiskra csapataival való harcokban nagy károkat szenvedett, újjáépítése a 15. század vége fele kezdődött, Bakóc Tamás érsek ideje alatt. Ekkor kapta a késő gótikus kupolát és pasztoforiumot. Az 1770-1779-ből származó főoltár Sz. Péter és Pál életnagyságú szobraival díszített. Az utolsó nagy újjáépítés 1936-ban valósult meg, mikor az idehozott Sz. Néti maradványait egy üveg koporsóban az újonnan építet kápolnában helyezték el. A 16-17. században fölváltva a templom a katolikus és az evangélikus egyházhoz tartozott.

 

Bányászati Múzeum

A Rozsnyói Bányászati Múzeum a járási honismereti múzeum szerepét tölti be. Tárlatainak fő témája a gömöri bányászat és kohászat. Az intézmény a következő állandó kiállításokat mutatja be: Gömör bányászata és kohászata, Bányászmunkahelyek, Szlovák-karszt természettudományi tárlat, történelmi tárlat, múzeumi látványtár.

A Múzeum Bányászok terén található galériájában időszakos, elsősorban képzőművészeti kiállítások láthatók.

Részletes információk és aktualitások Rozsnyó város turisztikai honlapján, ide kattintva érhetőek el magyar nyelven.

  

     

 

További cikkek Összes

Boldogkőváraljai Tájház cikk

Boldogkőváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában, Miskolctól 52 kilométerre északkeletre, a Zempléni-hegység nyugati részén, a Hernád völgyének peremén.

59c24a216bd3c.jpg

Szeptemberi szarvasbőgés Jósvafőn - beszámoló cikk

Idei első szarvasbőgés túránk szeptember 16-án, 18:00 ókor indult Jósvafőről, a Kúria Oktatóközponttól. A mintegy 20-25 fős lelkes társasággal bejártuk a Gergés-lápa és Kuriszlán - hucul ménes által is lakott – fennsíki területét, bőgő szarvasbikák után...