• H-3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
  • +36 48-503-000
  • info.anp[kukac]t-online[pont]hu

Geotúra Rudabányán - beszámoló


59f02ffae91e0.jpg

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Aggteleki Tájegységében szervezett geotúrája zajlott 2017. október 14-én, 10 órai kezdettel Rudabányán az Országos Geotóp Napok keretében.

Rudabánya az emberré válás kiemelkedő jelentőségű lelőhelye hazánkban.

Az Aggteleki-karszttól délre húzódó, vasércben gazdag hegyvonulat völgyeit 10 millió évvel ezelőtt tavi mocsári üledékek borították. Ezek rétegei napjainkig megőrizték az egykor ott élt növények és állatok maradványait, közöttük a humán evolúció korai szakaszának világszerte ismert és elismert dokumentumait, mint a Rudapithecus hungaricus és az Anapithecus hernyaki fog-, koponya- és végtagcsont maradványait.

A település környéke régóta lakott vidéknek számít. Közelében vélhetően már az ókorban bányásztak vasércet és rezet a kelták, akiket a kora középkorban a szlávok követtek.

Rudabánya a 14. századi jelentős fejlődését a bányászatnak köszönheti, amely döntően az ezüst és a réz kitermelésére irányult, és aminek következtében a század végére a hét felső-magyarországi bányaváros egyikévé vált. Ez az időszak volt a település fénykora.

A Rákóczi-szabadságharc idején rövid időre ismét belefogtak az itt található réz kitermeléséhez, de a harcok befejeződése után ez megszűnt.

Rudabánya a 19. század végén, a vasércbányászat nagyüzemi módszereinek bevezetésével vált újra fejlődő ipari településsé. A jelentősége hazánkban 1921 után vált döntővé a vaskohászat számára.

1985-ig itt működött Magyarország egyetlen vasércbányája a kapcsolódó üzemekkel (ércdúsító), mely fénykorában több ezer embernek adott munkát. Később, az alsótelekesi bánya bezárásáig Rudabányán dolgozták fel az ott kitermelt gipszet egy kisebb üzemben.

A bányászathoz kapcsolódó ipari létesítmények többségét a bánya bezárása után felszámolták, elbontották.

Geotúránkat a Rudapithecus Látványtár megtekintésével kezdtük, ahol Hadobás Sándor volt múzeumigazgató, helytörténész segítségével betekintést kaptunk Rudabánya és az ásványbányászat múltjába, majd Folyaminé Tomori Tünde ügyvezető bemutatta a Rudapithecus Látványtár épületegyüttesét és a lelőhelyet, valamint ismertette a fejlesztés további irányait.

Ezután Tóth Szabolcs geológus technikus és Bics István restaurátor segítségével megismertük az egykori bányászat ma is látható helyszíneit.

Az Andrássy 1. és 2. bányarészt gyalog bejárva részletesebb geológia, teleptani és ásványtani érdekességekkel ismerkedünk.

A bányában lehetőség volt kőzet- és ásványgyűjtésre és meghatározásra.

A túra után a résztvevők megtekintették Rudabányán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum kiállításait.

A sikeres túra megerősítette a szervezőket abban, hogy az élettelen természeti értékek iránti nagy érdeklődés miatt Igazgatóságunk jövőre is csatlakozik az Országos Geotóp Napok rendezvénysorozathoz.
 

Domán Edit
ökoturisztikai szakreferens
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
 

AZ ESEMÉNYRŐL KÉSZÜLT TELJES KÉPGALÉRIÁNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!

További cikkek ebben a kategóriában Összes
59ad35ce9a96c.jpg

A titokzatos Kelemér Túra

A Keleméri Mohosok tőzegmohás lápjai az egykori Mohosvár alatt húzódnak. Túránk során megismerkedünk a terület kiemelkedő természeti értékeivel, a harmadidőszakban keletkezett Kis- és Nagy-Mohos tőzegmohás láppal. Felkeressük a valaha itt állt, hegycsúcsra épített erősséget, a Mohosvár romjait.

59b7c586cf270.jpg

A titokzatos Kelemér - túrabeszámoló Túra

2017. szeptember 9-én valódi természetismereti kiránduláson és történelmi időutazáson vehetett részt az a huszonöt fős csapat, melynek tagjai szakképzett vezetőkkel járták be a Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Területet.