• H-3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
  • +36 48-503-000
  • info.anp[at]t-online[dot]hu

Geotóp Nap a Megyer-hegyi Tengerszemnél - beszámoló


59e08719376be.JPG

Idén 3. alkalommal volt Geotóp Nap az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Zempléni Tájvédelmi Körzetben, ezúttal a Sárospatak feletti Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Területen. A Geotóp Nap lebonyolítását a nemzeti park a Magyar Földtani Védegylet Egyesülettel közösen végezte.

A gyalogos geotúra a 37-es számú főút mellett található parkolóból indult október 7-én (szombaton) 10 órakor, a Nagy-Bot-kő egykoron működő gejzírjének kőzetté vált „maradványai” mellől. A lelkes túracsapat tagjai Miskolcról érkeztek a geotóp napi eseményre. A Malomkő Tanösvény útvonalát követve, kellemes sétával 4 óra alatt járta be a csapat a földtudományi és kultúrtörténeti értékekben gazdag geotúra útvonalát, Veres Zsolt túravezető (Magyar Földtani Védegylet) segítségével.

A 300 m magas Megyer-hegy a földtörténeti harmadidőszakban (tercierben), a középső-miocén (bádeni) vulkanizmus során jött létre, s tömegét döntően horzsaköves–kovás riolit ártufa építi fel.

A 15 millió évvel ezelőtt kezdődött vulkáni működés eleinte a tenger szintje alatt zajlott, majd később a vulkáni felépítmények már a vízszint fölé emelkedtek. A tengeri környezetben történő üledékképződésről a riolittufa anyagába bekeveredett puhatestű-héjak (pl. kagylók) lenyomatai mesélnek. A heves robbanásos vulkáni tevékenység során az izzó törmelék a vulkánok oldalában lavinaszerűen hömpölygött le, s a magas hőmérséklete miatt összesült. Így jött létre az a homogén, rétegzetlen szerkezetű kőzet, amely a Megyer-hegy anyagát is alkotja. A vulkanizmus befejeződése után a törésvonalak mentén kovás oldatok áramlottak fel, amelyek a riolittufát átjárták. Az utóvulkáni működés eredményeként a kőzettest puhább részei a kovasav hatására ellenállóbbá váltak, míg egyes részei (mint például a horzsakövek) elmállottak, likacsossá, „darázskövessé” téve a Megyer-hegy kőzetanyagát.

A kovás oldatokkal átitatott vulkáni kitörési termékek megszilárdulásuk után igen keménnyé és ellenállóvá váltak, amelyeket kristályos zárványai és üregei kiválóan alkalmassá tettek a malomkőgyártásra. A Megyer-hegyen már a 15. században működő malomkőbánya volt, ahol a malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték. Az ún. „olasz típusú” malomköveket egy tömbben faragták ki a kovás riolittufából. A 19. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott. A malomkőbányászat gócpontja a 19. században a szomszédos Király-hegyre tevődött át, ahol már „francia típusú” malomköveket gyártottak (ezeknél már több elemből rakták össze a malomköveket). A bányában felgyülemlett fenékvíz eltávolítására a vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg, és évtizedeken át folytatták a középkori Ó-bánya DNy-i szegletében.

A felhagyott malomkőbánya fejtési gödrében kialakult az a tó, melyet később "tengerszemnek" neveztek el. A tavacska mellett az egykori bányászok riolittufába vájt szállásai is tanulmányozhatók. 1997-ben a tavat és környékét természetvédelmi területté nyilvánították.

A hétvége egyértelműen jelezte a szervezőknek, hogy a laikus nagyközönség igen is fogékony a földtudományokra, ha azt közérthetően tolmácsolják nekik.

Jövőre folytatjuk!

 

Veres Zsolt
geológus

 

AZ ESEMÉNYRŐL KÉSZÜLT TELJES KÉPGALÉRIÁNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!

More articles in this category Show more
5b4c596a826e8.jpg

Nyereményjáték News

A Baradla-barlangot július hónapban felkereső, belépőjeggyel rendelkező látogatók között minden héten értékes nyereményeket sorsolunk ki!

5ab3baec3824d.jpg

Ifjú Kócsagőr Program - 2018 News

Ismét itt a lehetőség, hogy kipróbáld magad hazánk egyik legnagyobb természetvédelmi vetélkedőjében, és te legyél az év kócsagőre!

5a574b5518673.PNG

MOL Supports Update of ANP Publications News

In 2017 MOL (Hungarian Oil and Gas Public Limited Company) supported our nature conservation work. This year, thanks to the company's exclusive support, we are able to re-publish our unmistakably important repository for those interested in flora.